pénz mennyiségi elmélete

A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozó

Gibson Paradox olyan gazdasági megfigyelés, hogy rámutat a pozitív korreláció kamatok és a nagykereskedelmi árak.

szok elmélete. Látható, hogy a gazdaság legfontosabb nagyságai-— az árarányok (cserearányok), a munkabér, a profit — megha-tározottak, mielőtt a pénz létezésével számot vetne az elmélet. Ebben az elméletben az egyes javak ára és termelése csak az elő

hetséges. Az 1993-as és a 2004-es mennyiségi mutatók – szigorúan véve – csak akkor vethetôk össze,ha az utóbbiaknak is a felnôtt lakosságra kiszámí-tott értékét használjuk.Ez egyúttal azt is jelenti,hogy a tizenévesek önkéntes tevékenységeinek és ado

Az "ortodox marxista-leninista" politikai gazdaságtan tankönyvek A tõke elsõ szakaszának (Áru és pénz) súlyos mondanivalóját a pénz kialakulásának soha nem volt történetévé silányították, egészen odáig merészkedve, hogy Marx jellegzetes 19. századi a

Felfogásában a pénz a legalkalmasabb az áruk forgalmának közvetítésére s ezért csak forgalmi funkciót tölt be. Ricardónál a termelési ár egybeesik az értékkel. Ricardo mennyiségi pénzelmélete A gazdasági növekedés feltétele a stabil pénzforgalom. Ez

A lehető legkevesebb energiával, idő és pénz ráfordításával a lehető legtöbbet elérni, egykor dicséretre méltó hozzáállás volt. Napjainkban azonban a hatékonyság nem annyira az ismert változók optimalizálásán, hanem a folytonosan változó környezethez

gyakran tanított két pénzügyi alapelmélet, a pénzmultiplikátor és a Fisher-féle mennyiségi pénzelmélet modelljének segítségével, ezek kritikájával és kiegészítésével építjük fel.7 Ezen ... hanyagolják a pénz és főleg a pénzügyi rendszer szerepét. Töb

Fő műve Az 1936-ban íródott A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (The General Theory of Employment, Interest and Money) A klasszikus és neoklasszikus közgazdászok a gazdaságnak csak egy speciális, egyensúlyi állapotát írták le, amit

Az "új termelők" piacra lépésének (sőt, még a kapacitásbővítésnek) a szabadsága is csorbát szenved, hiszen a szükséges tőkekiadásokhoz helyhatósági vagy központi jóváhagyás és pénz szükségeltetik.